Nemrég hallottam, hogy egy bácsi panaszkodott, hogy már nincs szabadság a kazánválasztásban sem. Az ember vagy kondenzációs kazánt használ, vagy kondenzációs kazánt használ. Ez részben igaz, de azért úgy gondolom nem árt tisztázni a helyzetet.
Ez év szeptemberétől lépett életbe annak a több lépcsős programnak az első szakasza, ami az európai uniós tagállamok károsanyag kibocsátására és fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentésére irányul. Vagyis, a program célja, hogy a háztartások szempontjából meghatározó energiafelvételű készülékeket hatékonyabbá tegye.
Nemrégiben a Viasat 3 "Zöld Térben" című környezet- és egészségtudatossággal foglalkozó magazinjában is a kondenzációs technológia volt a téma.
Mivel a háztartások energiafelhasználásának 71%-át a fűtés teszi ki, így egyértelmű, hogy erre van a legnagyobb hatással ez a törvény.
Arról van szó, hogy ez év őszétől az európai unió területén nem lehet forgalomba hozni olyan fűtőberendezéseket, amelyek a szezonális hatásfoka nem éri el a 86%-ot. A limit alatt teljesítő készülékek a „C” energiaosztályba tartoznak, és ezután tiltólistára kerülnek. Amiben a sztori elején panaszkodó bácsinak igaza volt, az az, hogy ezt a követelményt szinte csak a kondenzációs kazánok képesek teljesíteni.
Egy kondenzációs kazán nagyobb befektetés, mint egy hagyományos kazán, és az energiamegtakarításból származó költségcsökkenés csak középtávon térül meg, ezért sokan ódzkodnak tőle. Korábban már végigjártuk ezt a témát, látható, hogy a kondenzációs kazánnak sok az előnye, noha valóban nagyobb befektetést igényel.
A szabályozás alól vannak kivételek, és arra vonatkozóan nincs rendelet, hogy a jelenlegi kazánjait mindenkinek le kell cserélnie, tehát még nincs itt a kondenzációs kazánok 100%os térhódításának ideje.
Azonban, ha most tervezel vásárolni, akkor találkozni fogsz az EU szabályozás egy másik aspektusával is, az energiahatékonysági címkével. Mostantól már kötelező a fűtőberendezéseken is feltűntetni a hatékonyság összehasonlítását megkönnyítő címkét.
A háztartási berendezéseknél (hűtő, mosógép, stb.) már ismerős lehet a formája a matricának, a leolvasás sem sokban különbözik. A gyártó nevén túl szerepeltetni kell a kazánokon, vízmelegítőkön a hatékonyságot egy A++ és G közötti skálán osztályozva, valamint más kiegészítő adatokat, mint például a teljesítményt és a zajkibocsátást.
Egyelőre így állunk, de a Környezetbarát tervezés irányelve még tovább fog szigorodni, amikor már a kibocsátási értékeket is beszabályozzák, így az eddig kivételt képező a kapcsolt rendszerű, ill. gyűjtőkéménybe kötött berendezések sem maradhatnak forgalomban, ha nem teljesítik az energiahatékonysági követelményeket.
Szerintem már most érdemes abban gondolkodni, hogy egy felújítás keretein belül kondenzációs kazánra váltsunk. Ez nem csak energiahatékonysági és környezettudatossági kérdés, de valószínűleg hamarosan követelmény is lesz. Az építkezéseknél pedig már az is.
Utógondolatként azért még annyi, hogy természetesen léteznek alternatív megoldások, amelyek az új szabályozások mellett is zöld és energia hatékony megoldást kínálnak a fűtésben. Ilyen például a gázüzemű hőszivattyú is. Ezt a témát egy következő bejegyzésben alaposabban kivesézzük.
